Garancia
Fogyasztón az önálló foglalkozásán, szakmáján és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személyt kell érteni. Nem minősül fogyasztónak az egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társaság, jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek, társasházak.
A hibás teljesítési vélelem azt jelenti, hogy a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés esetén az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő 1 éven belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.
Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 1 éven belül felismert hiba esetén a bizonyítás terhe a vállalkozást terheli.
Nem fogyasztónak minősülő vásárló esetén a szavatossági idő 1 év. Ezalatt az idő alatt a bizonyítási teher mindvégig a vásárlón keletkezik.
SZAVATOSSÁG
A (kellék)szavatosság az eladó hibás teljesítéséért való felelősségét jelenti. Hibás a teljesítés, ha a termék - a teljesítés időpontjában - nem felel meg a jogszabályban, vagy szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. A teljesítés időpontja a termék fogyasztó részére történő átadásának időpontja, amelyre rendszerint a vásárlás alkalmával kerül sor. Megrendelés esetén a teljesítés időpontja a kiszállítás napjával esik egybe.
Nem áll fenn hibás teljesítés, ha a termék hibái ismertek, vagy azok számunkra felismerhetőek voltak.
Hibás teljesítés kizárólag visszterhes teljesítés esetén merülhet fel, így a szavatosság nem vonatkozik az ajándékba kapott termékekre.
Hibás teljesítés miatt két lépcsőben összesen négyféle szavatossági igény érvényesíthető:
1) Első lépcsőben a termék kijavítása és kicserélése kérhető, amelyek közül főszabály szerint választani lehet. nincs mód a választásra, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne az eladónak. Csere esetén olyan terméket fogadjon el, amely adottságai tulajdonságai tekintetében a korábbival azonos.
Kijavítást vagy kicserélést a fogyasztónak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni. Az eladónak törekednie kell arra, hogy a kijavítást, vagy a kicserélést legfeljebb 15 napon belül elvégezze.
Amennyiben az eladó a termék kijavítását megfelelő határidőre nem vállalja, vagy nem végzi el, a hibát az eladó költségére a fogyasztó is kijavíthatja, vagy mással kijavíttathatja.
2) Árleszállításra és az elállásra (amelyek közül szintén választani lehet) akkor van lehetőség, ha a kijavításra, vagy a kicserélésre - a lehetetlenség, vagy az aránytalanság okán - nem volt lehetőség, vagy azt az eladó nem vállalta, vagy nem végezte el megfelelő határidőn belül.
Árleszállítás esetén a termék vételárából kell kiindulni és azt olyan mértékben kell csökkenteni, amely az elszenvedett érdeksérelem megfelelő kiegyenlítésére alkalmas. Elállás esetén a már teljesített szolgáltatások visszajárnak, vagyis a termék visszavételével egyidejűleg a vételárat vissza kell fizetni. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
Sem kicserélés, sem elállás esetén nem kell a rendeltetésszerű használatból eredő értékcsökkenést megtéríteni.
Nem kötelező érvényű a termék vételárának levásárlására tett javaslat elfogadása sem.
A fogyasztót megilleti az a jog is, hogy a választott szavatossági igényről egy másikra térjen át.
A teljesítés időpontjától számított kétéves elévülési határidő alatt érvényesíthető a szavatossági igény.
Az elévülési időbe nem számít bele a kijavítási időnek az a része, amely alatt a terméket nem lehetett rendeltetésszerűen használni. A szavatossági határidő tehát annyi nappal hosszabbodik meg, ahány nap a hiba közlésétől a kijavítás elvégzéséig eltelt.
Abban az esetben viszont, amikor a termék kijavítására, vagy kicserélésére kerül sor, az elévülési határidő számítása újból kezdődik.
A hiba felismerése után a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül a kifogást az eladóval közölni kell.
A teljesítést követő 12 hónapon belül felismert hiba esetén vélelmezni kell, hogy a hiba már a teljesítés idején fennállt, kivéve ha a vélelem a hiba jellegével, vagy a termék természetével összeegyeztethetetlen.
Az eladó csak akkor mentesül a szavatosság terhe alól, ha a vélelmet megdönti, vagyis bizonyítja, hogy a termék hibája a fogyasztó részére történő átadást követően keletkezett. Ennek alapján az eladó nem köteles a kifogásnak helyt adni, ha megfelelően bizonyítja, hogy a termék a nem rendeltetésszerű használat során vált hibássá.
A teljesítést követő 12 hónap után a bizonyítási teher a fogyasztó oldalára kerül, így vita esetén a fogyasztónak kell bizonyítani, hogy a hiba már a teljesítés időpontjában fennállt.
A szavatossági kötelezettség teljesítésével és a szerződésszerű állapot megteremtésével kapcsolatos költségek az eladót terhelik. Az új PTK. költségviseléssel kapcsolatos szabálya alapján azonban a költségviselés megoszlik a felek között, ha a dolog meghibásodásában közrehatott a fogyasztó karbantartási kötelezettségének elmulasztása. Akkor minősül mulasztásnak a karbantartás hiánya a fogyasztó részéről, ha a dolog karbantartására vonatkozó ismeretekkel rendelkezett, vagy ha a kötelezett e tekintetben tájékoztatási kötelezettségének eleget tett (például olyan használati-kezelési útmutatót kapott, mely a karbantartási előírásokat is tartalmazza). Ekkor a felmerült költségeket a jogosult közrehatása arányában köteles viselni.
Az NGM rendelet értelmében a 2014. május 14-étől megkötött szerződések esetén a szavatossági igény érvényesítésekor a szerződés megkötését bizonyítottnak kell tekinteni, amennyiben a fogyasztó az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot – az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlát vagy nyugtát – bemutatja. Vagyis, ha a vállalkozás vitatja a szerződéskötés tényét, úgy a szerződést csak akkor köteles létrejöttnek tekinteni, ha a vevő vagy a számlával, vagy a nyugtával rendelkezik.
Ha a vállalkozás azért nem intézi a fogyasztó panaszát, mert az a felsorolt okiratok egyikével sem rendelkezik, akkor a kereskedő az NGM rendelet értelmében köteles felhívni a fogyasztó figyelmét az Fgytv. szerinti panasztétel lehetőségére és a panasz intézésének Fgytv. szerinti módjára.
Általános panaszügyintézés menete:
- bejegyzés a vásárlók könyvébe, mely bejegyzést a szolgáltatást ellátó cégnek ki kell vizsgálnia és 30 napon belül írásban tájékoztatást adnia a vizsgálat eredményéről,
- amennyiben nem rendeződött megnyugtatóan a panasz, a bírósági eljárás megkezdése előtt érdemes a békéltető testülethez fordulni,
- természetesen a testület kihagyásával közvetlenül, vagy a békéltető tárgyalást követően is lehet bírósághoz fordulni.
