A weboldalon cookie-t használunk, hogy szolgáltatásunkat a lehető legjobb minőségben biztosíthassuk! További információk Rendben
Termékek Menü
Ön itt jár: > >

Hírek

2014-06-24 13:08:59
2014-05-27 10:50:52

A biztonsági lábbelikre vonatkozó szabványok:

EN ISO 20345, korábban EN 345

SB megfelelő formai kialakítás és lábujjvédő (200J energiájú zuhanó - 15kN nyomó tárgyak ellen
S1

zárt kéregrész és olajálló, csúszásmentes járótalp
antisztatikus tulajdonságok (0,1 MΩ energiaelnyelő képességű (>20J) sarokrész

S1P S1 továbbá: talpátszúródás ellen védő (>1100N erőhatás) acél talplemez
S2

S1 továbbá: a felsőrész vízgőz áteresztőképessége (>0,8mg/cm2/h)
                  a felsőrész nedvességfelszívódás elleni védelme (<30%/óra)

S3 S2 továbbá: talpátszúródás ellen védő (>1100N erőhatás) acél talplemez
S4 egybe fröccsöntött vagy vulkanizált lábbelik acél orrmerevítővel
antisztatikus tulajdonságok és energiaelnyelő sarokrész
S5 S4 továbbá: a talpátszúródás ellen védelem (>1100N erőhatás)
                  valamint a talp mintázott járófelülete (>4mm mélység)

 

EN ISO 20347, korábban EN 347

0B megfelelő formai kialakítású, orrmerevítő nélküli lábbeli (<100J)
01 zárt kéregrész (megfelelő oldalmerevítéssel)
olajálló járótalp (térfogatváltozás <12%)
antisztatikus tulajdonságok (0,1 MΩ < elektromos ellenállás < 1000MΩ)
a sarok energiaelnyelő képessége (>20J)
02 01 továbbá: a felsőrész vízgőz áteresztőképessége (>0,8mg/cm2/h)
                  valamint nedvességfelszívódás elleni védelme (<30%/óra)
03 02 továbbá: talpátszúródás elleni védelem (>1100N erőhatás)
                 valamint a talp mintázott járófelülete (>2,5mm mélység)
04 egybe fröccsöntött vagy vulkanizált lábbelik
antisztatikus tulajdonságok és energiaelnyelő sarokrész
05 04 továbbá: talpátszúródás elleni védelem (>1100N erőhatás)
                 valamint a talp mintázott járófelülete (>4mm mélység)

 

Védőlábbeliken található egyéb jelölések értelmezése

P talpátszúródás, áthatolás elleni védelem (>1100N)
CI hideg elleni védelem (-20 oC esetén a belső hőmérsékleváltozást ≤ 10 oC)
HI meleg elleni védelem (+150 oC esetén a belső hőmérsékletváltozás ≤ 22oC)
WRU vízfelvétellel (≤30%/60perc) és vízáteresztéssel (≤2g/90perc) szembeni ellenállás
HRO kontakt hőhatással szemben védő talp (300 oC/60s)
E a sarok energiaelnyelő képessége (5000N erőhatásnál 20J)
A antisztatikus képesség (105 Ω < elektromos ellenállás < 109Ω)
C elektromosságot vezető képeség (103 Ω < elektromos ellenállás < 105 Ω)
IS elektromosan szigetelő talp (10000V esetén a szivárgó áram < 2mA)
FO fűtőolaj ellen védő járótalp (22h alatti térfogatnövekedés max. 12%)
M lábközép megerősített védelme (>100J ütési energia ellen)
AN boka megerősített védelme (max. 20kN középérték)

 

Az antisztatikus lábbelik funkciója, hogy az elektrosztatikus töltések leadásával a feltöltődést a minimálisra csökkentsék, ilyen módon elkerülve a szikra által előidézhető gyulladás veszélyét. Noha az antisztatikus lábbeli is hoz létre villamos ellenállást a láb és a padozat között (mivel elektromos ellenállásának alsó határa 10Ω, a 250V feszültségig működő villamos berendezés meghibásodásakor korlátozott védelmet nyújthat), de az áramütéssel szemben nem biztosít megfelelő védelmet, ahhoz további intézkedéseket kell tenni. A lábbeli elektromos ellenállását nagymértékben befolyásolhatja hajlítás, szennyeződés vagy páratartalom. Ott, ahol antisztatikus lábbeli használatos, a padozat ellenállása nem veszélyeztetheti a lábbeli által nyújtott védelmet. Elektrosztatikusan veszélyes zónába lépés előtt ellenőrizni kell a cipő elektromos tulajdonságait.


A talp anyaga lehet

Jellemzők PU poliuretán TPU thermoplasztikus poliuretán Gumi
Olvadáspont 180 oC 240 oC 300 oC
Súly legkönnyebb könnyű nehéz
Csúszásbiztonság normál kiváló
Olajállóság normál

 

2014-05-27 10:42:18

Az esés elleni rendszerek különböző termékekből állnak a fennálló veszélyeknek megfelelően. A termékeket (zuhanásgátló testhevederzet, munkahelyzet pozícionáló rendszerek, energiaelnyelők, visszahúzható és vezérelt típusú zuhanásgátlók, kiegészítők) a 89/686/EGK irányelv és az Egyéni Védőeszközökre (EVE) vonatkozó európai szabványok szabályozzák.

Minden termék, amely a magasból történő esés elleni védelem körébe tartozik az alábbi európai szabványok hatálya alá esik:

Általános szabványok
EN363 - Zuhanásgátló rendszerek

Egyéni védőeszköz felszerelés a magasból történő esések ellen, melynek részei egymással össze vannak kötve. Az esést megállító rendszernek tartalmaznia kell minimum egy zuhanásgátló hevederzetet és egy zuhanásgátló elemet.

EN364 - Vizsgálati módszerek
A különböző esést megállító egyéni védőeszközök vizsgálati módszereit rögzíti, valamint a vizsgálati felszerelést.

EN365 - Általános követelmények a használati útmutatóra és a jelölésekre vonatkozóan
A magasból történő esés elleni EVE-n szereplő jelölések leírását tartalmazza, valamint azokat az információkat, amelyeket szükséges feltüntetni a használati útmutatóban.


Specifikus szabványok
EN361 - Teljes testhevederzet

A test megtartását biztosító eszköz. A zuhanásgátló hevederzet hevederből, csatokból és egyéb elemekből áll; a használó testéhez kell igazítani, hogy az eséskor és utána egyaránt megtartsa.

EN353-1 + CNB VG11.073 - Mobil zuhanásgátló merev tartószerkezeten
A rendszer autómata blokkolású mobil zuhanásgátlóból áll, amely merev tartószerkezethez van rögzítve (sín, kábel). Az egészbe energiaelnyelő elem kapcsolható.

EN353-2 - Mobil zuhanásgátló flexibilis tartószerkezeten
A rendszer autómata blokkolású mobil zuhanásgátlóból áll, amely hajlékony tartóbiztosítékon van elhelyezve (kötél, kábel, stb.). Az egészbe energielnyelő elem kapcsolható.

EN355 - Energiaelnyelő
Esés elleni rendszer része, amely biztosítja a magasból történő esés biztonságban történő megállítását, miközben csökkenti az esésből eredő üt(őd)és hatását. Ha az eszközt energiaelnyelővel kapcsolják össze, akkor az eszköz teljes hossza nem haladhatja meg a 2,0m-t.

EN360 - Autómata visszahúzású zuhanásgátlók
Zuhanásgátló autómata blokkolási, valamint autómata feszítési és kötél visszahúzási funkcióval. Az egészbe energiaelnyelő elem kapcsolható.

EN362 - Csatlakozók
Csatlakozó elem vagy rendszer részét képező elem. A csatlakozó lehet karabíner, vagy kampó.

EN354 - Kötél
Kapcsolóelem vagy rendszer részét képező elem. A rögzítőkötél készülhet szintetikus szálból, fém kábelből, vagy láncból. Maximális hossz 2,0m. A rögzítőkötél energiaelnyelő nélkül nem minősül esést megállító rendszernek.

EN358 - Munkahelyzet-beállító rendszerek
A munkahelyzet-beállító rendszer elemei (munkahelyzet-beállító deréköv és kötél) össze vannak kötve egymással, ezáltal komplett rendszert képeznek.

EN813 - Beülőhevederek

EN1891 - Fonott kötelek kis nyúlási együtthatóval (statikus kötelek)

EN12841 - Hozzáférési kötélrendszerek
Kötélbeállító készülék a munkahelyzet megtartására

EN1496 - Mentőfelszerelés
Kiemelést alkalmazó mentőeszköz

EN567 - Alpinista és hegymászó felszerelés
Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek a blokkolókhoz.

EN341 - Magasból történő esés elleni EVE
Ereszkedők

EN795:1996 - Kikötőeszközök
Elem, amelyhez egyéni védőeszköz kapcsolható

A1 osztály - Nem EVE
Kikötési pontokból áll, melyeket vertikális, horizontális és hajlított felületekhez történő rögzítéshez használnak (falak, oszlopok, gerendák)

A2 osztály - Nem EVE
Kikötési pontokból áll, melyeket a rézsútos tetőkhöz való rögzítéshez használnak

B osztály - EVE
Ideiglenes, hordozható kikötési pontokból áll

C osztály - Nem EVE
Kikötési eszközökből áll, melyek horizontális, flexibilis tartószerkezettel vannak ellátva, engedélyezett szög 15o

D osztály - Nem EVE
Kikötési eszközökből áll, melyek horizontális, merev tartósínekkel vannak ellátva.

E osztály - EVE
Horgonyokból áll, melyeket horizontális felületeken kell használni, engedélyezett szög 5o

 

A munkavégzés helye alatt szükséges szabad eséstér meghatározása
A fix kikötési pont elhelyezésétől, a munkavégző személy felett található munkakötélzet és csatlakozók hosszától függően kötelező meghatározott nagyságú szabad esésteret biztosítani a munkaterület alatt, hogy a zuhanás során a védőeszközt használó ne ütközzön a talajnak, vagy valamilyen tárgynak.
A minimálisan szükséges szabad eséstér kiszámításához az alábbi adatokat kell figyelembe venni:

                                                                                                

Ha A=0                                                                                                                  Ha A=-3
A+B+C+D+E=5,9m                                                                                                 A+B+C+D+E=2,9m

 

  1. a fix kikötési pont elhelyezése : az esés nagyságát csökkentendő, az előírás szerint a használó felett kell lennie, megelőzve ezzel, hogy a leesés ellen védő eszköz a testheveder bekötési pontja alá kerüljön.             
  2. a kötéllel ellátott energiaelnyelő hossza az összekötő elemekkel, karabínerekkel együtt: a szabvány szerint legfeljebb 2,0 méter lehet.             
  3. energiaelnyelő nyúlása a varratok felszakadása után: maximum 1,2méter.
  4. a testhevederzet bekötési pontja        és a használó talpa között a szabványban meghatározott átlagtávolság 1,5méter, ehhez célszerű még hozzáadni 20 centimétert, mely a testheveder bekötési pontjának elmozdulása a megtartási rántást követően. Összesen 1,7méter. Ha a használt testheveder hátsó bekötési pontjának van hosszabbító toldaléka, erre rá kell számolni még 0,3métert.
  5. az esés megtartása után a talajtól való biztonsági távolság: 1,0méter   

Amennyiben a használt rendszernek vezérelt típusú zuhanásgátló is része, akkor számítani kell az eszköz (szabványban 1,0m-nél rövidebb) fékútjára, valamint a hajlékony rögzített vezeték meghatározott (kb. 5% körüli) mértékű nyúlására is. Ilyen rendszerek alkalmazása esetén minél hosszabb a munkavégzést végző személy felett lévő kötél, annál nagyobb szabad esésteret kell biztosítani a felhasználó alatt. A pontos távolságot a védőeszköz használati utasítása tartalmazza.
            

                                                                                                                                                        

2014-05-27 10:41:27

Az emberi szervezetre káros összetételű anyagok belégzésének következménye köhögés, irritáció, gyulladás, nehézlégzés, légszomj, mérgezés, egyes esetekben szervi károsodás kialakulása, vagy akár fatális kimenetelű is lehet. A károsodást okozó részecskék és gázok elleni, légzőszerveket védő eszközöket a levegőttisztító szűrő típusú, illetve szállított levegős rendszerű (izolációs) légzésvédő készülékek alkotják.
A szűrő típusú védőeszközök részecskeszűrők, gázszűrők vagy az előbbiek kombinációi lehetnek, melyek mechanikai és elektrosztatikus vagy kémiai szűrőelven működnek. Ezek oxigénhiányos (17% tf alatti), vagy szellőzés nélküli zárt légtérben, illetve szaglással nem érzékelhető, ismeretlen vagy a megengedettnél nagyobb koncentrációjú szennyezőanyagok esetében nem használhatók.
Az izolációs típusú védőeszközök kétcsoportja a szabad mozgást engedő, időbe meghatározott használítú, palackos sűrített levegős készülékek, és a korlátozott mozgásterű, egész napos munkavégzést lehetővé tevő, kiépített hálózati csatlakozású nyomólevegős készülékek.
 

Légzésre veszélyes anyagok

Anyag Leírás Használható légzésvédő
Por Durvább, finomabb szilárd részecskék Részecskeszűrő maszkok, fél- és teljesálarcok, izolációs készülékek
Köd Anyagok elporlasztásakor keletkező folyékony részecskék Részecskeszűrő maszkok, fél- és teljesálarcok, izolációs készülékek
Gőz Anyagok párolgásakor, hevítésekor keletkező folyékony részecskék Részecskeszűrő maszkok, fél- és teljesálarcok, izolációs készülékek
Gáz Szilárd, vagy folyékony anyagokból kémiai és égési folyamatok során keletkező halmazállapot Fél- és teljesálarcok, izolációs készülékek (egyes esetekben kizárólag az utóbbiak)

 

Tárolási és használati idő

A szűrő típusú védőeszközök tárolási ideje: a gyártó tájékoztatásásnak megfelelően a használati utasítás szerint (az előírt feltételek mellett, a feltüntetett lejárati idő rendszerint 3-5 év).

A szűrő típusú gáz- és kombinált szűrők használati ideje: általában nincs fix időtartam feltüntetve, mivel az eszköz védőképességének élettartama nagyon sok változó tényezőtől függ (pl. külső hőmérséklet, páratartalom és károsanyag-koncentráció, illetve a munka intenzitása, a felhasználó tüdőkapacitása, stb.). Ennek megfelelően fő szabályként a szennyezett munkaterületet azonnal elhagyva szűrőt kell cserélni, ha légzésével kapcsolatban a felhasználó bármilyen változást tapasztal (pl. a káros anyag szagát, ízét kezdi érezni, nehezebben lélegzik, fáradékonyabb lesz, szédül, vagy lassul a légáramlás a maszk, a légzésvédelmi rendszer bármely eleme megsérül, stb.)
Olyan gázszűrőknél, ahol a szabvány maximális használati időt ír elő (Hg, AX, NO), attól természetesen eltérni tilos.
 

Részecskeszűrők jelölése és alkalmazási területe (EN149 és EN143)

Típus jele Színkód Max védelmi tényező Részecskenagyság (mikron=10-3mm) Szűrő áteresztése (NaCl vizsgálat) Leválasztási teljesítmény Alkalmazási terület

FFP1
P1

fehér 4 >5µ 20% SL Szilárd (por) és folyékony részecskék (köd) ellen, melyek nem veszélyesek, de irritatívak lehetnek
FFP2
P2
fehér 12 >1µ 6% SL Szilárd (por) és folyékony részecskék (köd) ellen, melyeknek mérsékelten veszélyes egészségkárosító hatásuk van
FFP3
P3
fehér 50 <1µ 1% SL Szilárd (por) és folyékony részecskék (köd) ellen, melyek mérgező kategóriába soroltak (paraffinolaj-ködös vizsgálat is)
Kiegészítő
jelölések
D Porterhelésnek, eltömődésnek a légzési ellenállás függvényében jobban ellenálló, ezért hosszabb ideig használható szűrő (dolomitporos vizsgálat minden többször használható részecskeszűrőnél)
VO Szerves gőzök és szagok elleni védelem a maximális koncentrációs határérték alatti szintig
GA Savas gőzök és gázok elleni védelem a maximális koncentrációs határérték alatti szintig

MK érték: adott légszennyező anyag olyan megengedett legnagyobb koncentrációja, amely rendszeres, egész napos mukavégzés esetén sem okoz egészségkárosodást. A névleges védelmi tényező az adott munkahelyre vonatkozó viszonyszám, ami megmutatja, hogy a részecskeszűrőt az egészségügyi határérték hányszorosáig lehet használni. Teljesálarcok viselésekor a jobb arctömítés és alászívás hiánya miatt ez a tényező magasabb (P2-nél 16-szoros, P3-nál 200-szoros)


Gázszűrők teljesítményszintjei

Szűrőosztály Gáz-, gőzkoncentráció
1-es 0,1tf% (1000ppm) a károsanyag megengedett maximális koncentrációja
2-es 0,5tf% (5000ppm) a károsanyag megengedett maximális koncentrációja
3-as 1,0tf% (10000ppm) a károsanyag megengedett maximális koncentrációja

 

Gázszűrők jelölése és alkalmazási területe (EN141)

Típus betűjele Színkód Osztály (a gáz koncentrációja szerint) Alkalmazási terület
A barna  1 vagy 2 vagy 3 65 oC fölötti forráspontú szerves gázok, gőzök ellen
B szürke  1 vagy 2 vagy 3 Szervetlen gázok és gőzök ellen, kivéve CO-t
E sárga  1 vagy 2 vagy 3 Kéndioxid és egyéb savas gázok, gőzök ellen
K zöld  1 vagy 2 vagy 3 Ammónia és szerves amin származékok ellen


Légzésvédőkre vonatkozó főbb szabványok

EN 136 - Teljes álarcok
EN 137 - Nyitott rendszerű nyomólevegős készülékek teljes álarccal (EN14435: félálarccal)
EN 138 - Friss levegős készülékek teljes- és félálarccal vagy csutoraszettel
EN 140 - Félálarcok és negyedálarcok
EN 141 - Gáz- és kombinált (gáz+részecske) szűrők (EN 14387)
EN 143 - Részecskeszűrők
EN 145 - Zárt rendszerű, sűrített oxigénes (nitrogénes) készülékek
EN 149 - Részecskeszűrő félálarcok
EN 404 - Szűrős önmentő készülékek szén-monoxid ellen (menekülő kámzsák)
EN 405 - Szelepes félálarcok gázok és/vagy részecskék ellen (kombinált félálarcok)
EN 12941 - Szűrt levegős, rásegítéses készülékek sisakkal vagy kámzsával
EN 14683 - Sebészeti maszkok

 

2014-05-27 10:40:54

A hang: 
legfőbb jellemzője a frekvencia, vagyis az egy másodperc alatti rezgések száma. Az emberi fül számára hallható hangok a 20 és a 16000 Hz tartományba esnek. 
A hangnyomásszint mértékegysége a decibel (dB), amely megmutatja, hogy hányszorosan lépi túl a hang a 20 µPa referenciaértéket, vagyis az 1000 Hz frekvencián hallható leghalkabb hangnyomást.

A hallásvédelem:
egészségügyi határértéke statikus jellegű (max. 5 dB-lel ingadozó hangnyomásszintű) zajoknál 80 dB, impulzus jellegű (hangimpulzusok min. 10 ms időközzel) zajoknál pedig 135 dB.
Amennyiben a munkahely napi átlagos zajszintje nincs egyértelműen ezen határértékek alatt, azt méréssel kell meghatározni és a megfelelő intézkedéseket meghozni (egyéni védőeszközök, műszaki zajcsökkentés, stb.).
A zajexpozíciós határérték még védőeszköz használata mellett sem haladhatja meg a 87 dB-es (LEX, 8h), illetve 140 dB-es (Lmax) mértéket.
A zajvédelemre vonatkozó előírások figyelmen kívül hagyása a maradandó, súlyos egészségkárosodáson túl, még a táblázatban jelölt elviselhető időtartamokon belül is egyéb, azonnal jelentkező negatív hatásokkal járhat: növekvő pulzusszám, emelkedő vérnyomás, gyorsan bekövetkező fáradtság, figyelmetlenség, fejfájás, hányinger és egyensúlyzavar.
A megfelelő fültok (EN 352-1) vagy füldugó (EN352-2) kiválasztásához figyelembe kell venni, hogya védőképesség mértéke adott zajterhelés mellett frekvenciasávonként különböző, ezért az adott zajszint karakterisztikájának megfelelő védőeszköz szükséges. A helyesen kiválasztott hallásvédő is csak akkor nyújt elegendő védelmet, ha azt megfelelő módon helyezik fel és viselik.

A hallásvédő képesség meghatározásának módszerei:
- Oktávsáv módszer - 
meghatározott frekvenciánként (63/125 Hz-től 8000Hz-ig) mérik az adott védőeszköz zajcsillapítását, amiből a mért értékek szórásának szabványos eltérését kivonva megkapható a hallásvédő eszköz elfogadott csillapítása, frekvenciánkénti védelmi képessége.
- Egyszerűsített zajcsillapítás értéke (SNR = Single Number Rating) - ezzel állapítható meglegegyszerűbben a védőeszköz adott zajexpozícióra való hatékonysága. Az SNR értéket kivonva a munkahelyre jellemző, hallható zajok összességét adó, ún. C súlyozású hangnyomásszintből (LC) megkapható a fülön belüli A súlyozású hangnyomásszint (LA). A védőeszköz akkor megfelelő, ha a zajt a megengedett expozíciós érték (85 dB) alá csillapítja.)
- HML módszer - a magas (H), közepes (M) és alacsony (L) frekvenciás zajcsillapításhoz tartozó 3 átlagérték alapján jelzi a védőeszköz teljesítményét, vagyis a C és A súlyozású hangnyomásszinteket figyelembe véve hány dB-lel csillapítja adott frekvenciasávon a zajt.

Hallásvédők típusai:

Passzív zajcsökkentő védőeszközök - köztes zajelnyelő anyaggal szigetelik el a zajforrást

Füldugók - egyszer használatos, többször használatos (mosható), pántos,
Passzív zajvédő fültokok - fejpántos, tarkópántos, sisakra szerelhető,
Elektronikus fültokok - zajszinttől függők a környezeti zaj szűrésére (pl. 82 dB fölötti ártalmas impulzus jellegű hangokat blokkolja) és/vagy külső audiojelek vételére is alkalmasak (beépített FM rádiós vagy a csatlakoztatható telefonnal, adóvevővel, mikrofonnal, adapterrel, kétirányú kommunikációt lehetővétevő fejhallgatók).

Aktív zajcsökkentő eszközök - a fültokban lévő hangszórók, mint másodlagos hangforrások által keltett ellentétes fázisú hanghullámok az elnyomandó pl. alacsony frekvenciás zajjal interferálva kioltják azt.

Hallásvédőkre vonatkozó főbb szabványok:

EN 352-1 Fültokok
EN 352-2 Füldugók
EN 352-3 Ipari védősisakra szerelt fültokok
EN 352-4 Zajszinttől függő fültokok
EN 352-5 Aktív zajcsökkentésű fültokok
EN 352-6 Fültokok villamos hangbemenettel


Zajszint                                                    Elviselhető időtartam halláskárosodás veszélyével 

80 dB

porszívó  

85 dB

dízelmozdony 8 óra

88 dB

fűnyíró 4 óra

91 dB

fúrógép 2 óra

94 dB

nyomdagép 1 óra

97 dB

vésőgép 30 perc

100 dB

körfűrész 15 perc

110 dB

légkalapács 30 másodperc

120 dB

vasúti kürt 2 mp (fájdalomküszöb)

130 dB

lövés 1mp

140 dB

vadászgép 0,5mp
2014-05-27 10:40:25

Védelmi képesség alapján két különböző védősisak típust különböztetünk meg, melyekre különböző szabványok vonatkoznak. 

MSZ EN 397 
Ipari védősisakok. 

Ipari védősisakokra vonatkozó alapkövetelmények: 
- fej beütésének veszélye elleni védelem, 
- maximum 5 KN erejű, zuhanó tárgyak ütőhatása elleni védelem, 
- áthatolás, átlyukadás elleni védelem. 


MSZ EN 812 
Beütődés elleni védősisakok. 

A beütődés elleni védősisakok általában könnyű felépítésűek és nem vizsgálják őket leeső tárgyak ellen, a héj átlyukadására és különböző extrém biztonságtechnikai előírásokra sem. 


Minden védősisakon jelölni kell a 

- gyártás időpontját, 
- a típusát, 
- a gyártót, 
- a nagyságot, 
- az alkalmazott szerkezeti anyag rövidítését és 
- az egyéb biztonságtechnikai vizsgálatokra vonatkozó jelöléseket. 

Fontos a gyártás időpontját és a felhasznált alapanyagot ellenőrizni, mert a védősisakok felhasználhatósága ezektől a tényezőktől függ. 

Hőre lágyuló sisakhéjak: 
A sisakok hőre lágyuló anyagai érzékenyebbek az UV sugarakra, mint a hőre keményedő anyagból készült sisakok. Ezért célszerű őket rendszeresen felülvizsgálni. Ha pl. a sisakhéj összenyomásakor recsegő hangot ad, az a sisakhéj ridegségére utal. Ebben az esetben a védősisakot nem szabad tovább használni és a használható sisakoktól el kell különíteni. Hőre lágyuló anyagokból készült sisakoknál a különféle Európai Szakmai Szövetségek legfeljebb 3-5 éves használati időt irányoznak elő. 


A sisakhéj hőre lágyuló anyagai, azok jelzései: 

ABS = akrilnitril-butadién-sztirol-kopolimer sisakhéj 
PC = polikarbonát sisakhéj 
HDPF = nagynyomású polietilén sisakhéj 
PA = poliamid sisakhéj 


Hőre keményedő sisakhéjak: 
A hőre keményedő sisakhéjak tulajdonságát a napfény (UV sugarak) egyáltalán nem, vagy a sisak használhatóságát nem befolyásoló mértékben változtatják meg és kiváló öregedésállósági tulajdonságokkal rendelkeznek . A sisakok használati idejét főként mechanikai rongálódás korlátozza. 

A különféle Európai Szakmai Szövetségek általános ajánlása szerint a fenol-textilből (PS-SF) készült sisakokra 8 évnél és az üvegszál erősítésű műanyagból (UP-GF) készült sisakokat 10 évnél hosszabb ideig nem célszerű használni. 


A sisakhéj hőre keményedő anyagai: 

UP-GF = üvegszál erősítésű poliészter sisakhéj 
PF-SF = fenol-textil sisakhéj 
PAA-NF = természetes szál-polianilin acetát sisakhéj 


A védősisakon alkalmazható egyéb jelölések: 

„-20º C” -20º C környezeti hőmérsékletig használható (pl. szabadban, kemény hidegben) 
„-30º C” -30º C környezeti hőmérsékletig használható (pl. hűtőházi alkalmazás) 
„150º C” +150º C környezeti hőmérsékletig használható (pl. melegüzemben, öntödében) 
(Ha a fenti jelölések hiányoznak a védősisakról, akkor azok használata -10º C és +50º C közötti környezeti hőmérsékleten javasolt.) 

„440 Vac” - rövid ideig tartó érintkezés megengedett váltakozó 440 V feszültségig 
„1000 Vac” - rövid ideig tartó érintkezés megengedett váltakozó 1000 V feszültségig 
„MM” - védelmet biztosít fröccsenő fémolvadékok ellen 
„LD” - nagy oldalirányú terhelés veszélye esetén is használható 
„F” - erdészeti, fakitermelési munkákhoz javasolt kivitel 


A kifogástalan működés előfeltétele, hogy szakszerűen bánjanak a védősisakkal. 
Ellenőrizni kell rendszeresen a sisakhéjat és a belső részt. Ha rongálódás látható a sisakot ki kell cserélni. Ha erős ütés érte, a védősisakot többé nem szabad hordani. Még akkor sem, ha a védősisak nem mutat külsérelmi nyomokat.

 
2014-05-27 10:39:56

A szem sérülése a munkabalesetek mintegy 20%-át teszi ki.
Kockázati tényezők:

Mechanikai ártalmak - idegen testek, amelyek formájuk, nagyságuk és becsapódásuk sebességétől függően okozhatnak különböző mértékű károsodás.

Vegyi ártalmak - savak, lúgok, gőzök és ködök, melyek még kis mennyiségben is maradandó sebeket, égéseket idézhetnek elő a szaruhártyán.

Sugárártalmak - erős fényhatások, ibolyántúli (UV)-, infravörös (IR)- és lézersugárzás

Hőártalmak - magas hőforrás közelsége

Fényspektrum színei

Látható fény - az elektromágneses sugárzás 380 és 750  nm hullámhossz közé eső tartománya, amely az emberi szem által is érzékelhető, mivel szek a légkörön átjutó sugarak az anyagok felületéről visszaverődve színképet produkálnak. Adott munkakörnyezetben előforduló fényjelenségek ismerete segít a megfelelő színű és szűrőképességű védőlencse kiválasztásához.

Ultraviola fény - a látható fénynél rövidebb, a röntgensugárzásnál hosszabb, 200-400 nm hullámhossztartományba eső elektromágneses sugárzás, melynek három típusát különböztetjük meg:

UV-A (315-400nm) jótékony hatású az emberi szervezetre, mert elősegíti a csontképződést és a barnulást, hiányában angolkór lép fel. Ugyanakkor A-vitamint roncsoló hatása hozzájárul a bőr öregedéséhez, valószínűleg közvetve képes károsítani a DNS-t is,

UV-B (280-315nm) normális esetben elnyeli a Föld ózonrétege, de azon átjutva közvetlenül károsítva a DNS-t bőrrákot okozhat, gyengíti az immunrendszert. A szemnek is az UV-B sugárzás árt leginkább, negatív hatásai a szaruhártyán (gyulladás), a kötőhártyán (gyulladás, kúszóhályog/pterygium), a szemlencsén (katarakták/szürkehályogok), esetleg az ideghártyán (visszafordíthatatlan látásvesztés) is felléphetnek.

UV-C (200-280nm) teljesen elnyeli a földi légkör, csak az űrhajósok védelmének tervezésekor kell figyelembe venni.

Az UV sugárzás elleni nem csak közvetlen erős napsütéskor kell fokozott figyelmet fordítani, hanem olyan környezetben is, amely visszaveri a fényt, pl. havas terepen (85%-os UV-tükrözés!), honokban (20%), vízközelben (10%), magas hegyeken (1000 méterenként 10%), vagy a járdákról, falakról, nagy üvegfelületekről visszavert fény esetén. Mesterséges sugárforrások is ártalmasak lehetnek a szemre, pl ívhegesztéskor keletkező sugárzás, kvarclámpák, higanygőz spektrállámpák, szolárium fénycsövei.

Infravörös sugárzás - a látható fény és a rádióhullámok, azaz a 780nm és 1mm közti hullámhosszú elektromágneses sugárzás. A földet érő napsugárzás energiájának fele esik a termikus infravörös tartományba. A hegesztési munkákkal együtt járó infravörös sugárzás elsősorban hőhatása révén károsítja a retinát, esetleg fotokémiai folyamatok elindításával okozhat látásromlást.

A szemüvegek használatára vonatkozó általános előírások

a látómező tisztítása: megfelelő szemüvegtisztító folyadékkal és törlőkendővel vagy langyos szappanos vízzel és puha ronggyal.
- rendszeresen ellenőrízni kell a védőszemüveg állapotát. Ha a látómezőn karcolás, repedés van, vagy a keret sérült, a szemüveget ki kell cserélni. Csak ép állapotú védőeszköz biztosít megfelelő védelmet.
- Cserelencsék használatakor meg kell bizonyosodni a keret és a lencsék jelzéseinek összeegyeztethetőségeiről. Amennyiben a mechanikai ellenállóképesség osztályai nem egyezőek, az egész szemüvegre az alacsonyabb szint érvényes
- A védőszemüveg alatt hordott korrekciós szemüveg egyes mechanikai hatások esetén károsodhat
- A CE jel igazolja, hogy a védőeszköz megfelel a 89/686/EGK irányelvvel összeegyeztethető szabályozást tartalmazó 18/2008. (XII.) SZMM rendeletben foglaltaknak, valamint a honosított, harmonizált EN 166 szabványnak.

EN 1836 szabvány: a lencsék osztályozása a fényszűrés aránya alapján

Osztály Fényszűrés Tulajdonságok

0

0>20%

Normál és gyenge fényviszonyok

1

20>57%

Gyenge napsütés

2

57>82%

Közepes napsütés

3

82>92%

Erős napsütés

4

92>97%

Extrém napsütés

A veszélyes napsugárzástól csak minősített napszemüveg lencsék védik meg a viselő szemét.


A mechanikai védelem osztálya:
(6mm átmérőjű, min. 0,86g tömegű acélgolyó becsapódásakor mérve)

A - nagy energiájú (190m/s sebességű) részecskék ellen
B - közepes energiájú (120m/s sebességű) részecskék ellen
F - kis energiájú (45m/s sebességű) részecskék ellen
S - csekély energiájú (12m/s sebességű) részecskék ellen


Védőlencsék optikai osztályozása:

Jelölés

A lencse optikai torzítása

1

+/- 0,06: állandó hordásra ajánlott

2

+/- 0,12: alkalmankénti hordásra

3

+/- 0,25: eseti hordásra ajánlott


Egyéb jellemzők:

N   

Páramentes bevonat

K   

Karcmentes bevonat

T   

-5 0C és 55 0C közötti hőállóság (+/- 2 0C

3   

Folyadékkal szembeni védelem

4   

Durva porok elleni védelem (>5µm)

5   

Finom porok és gázok ellen véd (<5µm)

9   

Forró cseppek és olvadt fém ellen véd


A védőszemüvegekre vonatkozó főbb szabványok:

EN 166 Egyéni szemvédő eszközök
EN 169 Szűrők hegesztő munkákhoz
EN 170 Ultraibolya szűrők (UV)
EN 171 Infravörös szűrők (IR)
EN 172 Napfényszűrők ipari használata
EN 175 Szem- és arcvédők hegesztéshez
EN 207 Lézersugárzás ellen védő szűrők
EN 1836 Napszemüvegek és napfényszűrők általános alkalmazásra

A szemvédő eszközökön feltüntetett jelzések:

szár - LUX.O EN166 F T CE 0070
LUX.O: gyártó neve 
EN 166: vonatkozó szabvány
F: mechanikai védelem osztálya
T: egyéb jellemzők (pl. hő, por vagy folyadék elleni védelem)
CE: EK megfelelősség jele
0070: notifikált laboratórium száma

lencse - 2-1,2 LUX.O 1-F TN CE
2: lencse szűrőtípusa
1,2: színárnyalat skálaszáma
LUX.O: gyártó neve
1: optikai osztály
F: mechanikai védelem osztálya
TN: egyéb jellemzők (pl. karcállóság, páramentesség, hő, por vagy folyadék elleni védelem)
CE: EK megfelelősség jele

2014-05-26 17:56:07

A védőkesztyűk meghatározott ártalmak ellen védik a kezet, esetleg a kar egy részét is.
A személyi védőeszközzel szembeni követelmények műszaki leírását az egyes EN szabványok adják meg, amelyek közül a kesztyűkre elsősorban az alábbiak vonatkoznak:

EN374 Védőkesztyűk: vegyszerek és mikroorganizmusok ellen

EN374-1:2003 - Ez a szabvány meghatározza a vegyszerek és/vagy mikroorganizmusok ellen védő kesztyűkre vonatkozó követelményeket.
EN374-2:2003 - Az európai szabvány a kesztyű anyagainak ellenállását határozza meg vegyi anyagok és/vagy mikroorganizmusok   áthatolása esetén. Behatolási ellenállás vizsgálat során levegő/víz áteresztési teszt igazolja, hogy a védőkesztyű anyagán nem jutnak át a mikroorganizmusok.
  
EN374-3:2003 - Az európai szabvány a kesztyűk anyagainak ellenállását határozza meg a nem gáz halmazállapotú, esetlegesen mérgező vegyi anyagok áthatolása esetén hosszabb idejű viselésnél. A teszt igazolja, hogy megadott táblázatból választott legalább 3 vegyszer minimum 30 percig nem hatol át, molekuláris szinten nem diffundál a védőkesztyű anyagán. (A vegyszerekre a lombik jel alatti betűk utalnak.)
 
EN388 Védőkesztyűk: Mechanikai kockázatok ellen

Ez a szabvány minden típsú kesztyűre vonatkozik, amely a fizikai és mechanikai agressziókat illeti, úgy mint a kopást, a vágást, az átlyukasztást és a szakadást. Ez a szabvány az EN420 szabvánnyal együtt alkalmazható.
Kiegészítő jelölések értelmezése:
1 - Kopásállóság: ciklusok száma egyenletes sebességgel, amelyek után az anyag sérül (0-4)
2 - Vágással szembeni ellenállás: ciklusok száma egyenletes sebességgel, amelyek után az anyagon vágás keletkezik (0-4)
3 - Továbbszakító erő: maximum erő mely hatására az anyag elszakad (0-5)
                    4 - Szúrással szembeni ellenállás: egységesített eszközzel történő átszúráshoz szükséges erőhatás (0-4)

EN420 Védőkesztyűk: Általános követelmények

EN420:2003 + A1:2009 - A szabvány meghatározza a védőkesztyűk méretezésére, a fogásbiztonságra, a szükséges jelölésekre, információkra és azonosításra vonatkozó előírásokat.
 
EN407 Védőkesztyűk: Termikus kockázatok ellen
 
A szabvány a hő és/vagy tűz elleni védőkesztyűk tesztelési módszereit, általános követelményeit, a hővel szembeni szintjeiket és a jelölésüket határozza meg.
Kiegészítő jelölések értelmezése:
1 - gyúlékonysággal szembeni ellenállás (0-4)
2 - kontakt hővel szembeni ellenállás (0-4)
                        3 - konvektív hővel szembeni ellenállás (0-4)
                        4 - sugárzó hővel szembeni ellenállás (0-4)
                        5 - olvadt fém kisebb fröccsenéseivel szembeni ellenállás (0-4)
                        6 - olvadt fém jelentős fröccsenéseivel szembeni ellenállás (0-4)
 
EN421 Védőkesztyűk: Ionizációs sugárzás ellen
 
EN455 Védőkesztyűk: Orvosi, egyszer használatos kesztyűk
 
EN511 Védőkesztyűk: Hideg ellen
 
Az európai szabvány meghatározza a vezető hideg ellen -50 oC-ig védő kesztyűkre vonatkozó követelményeket és vizsgálati módszereket. A hideg lehet az éghajlati viszonyokból, illetve az ipari tevékenységből adódó.
Kiegészítő jelölések értelmezése:
1 - konvekciós hideggel szembeni ellenállás (0-4)
2 - kontakt hideggel szembeni ellenállás (0-4)
3 - vízzáróság (0-1)
 
EN1082 Védőkesztyűk: Késvágások ellen
 
EN10819 Védőkesztyűk: Antivibrációs hatások ellen
 
Az európai szabvány meghatározza a védőkesztyűk esetében fellépő káros rezgések átvitelére vonatkozó laboratóriumi mérések módszereit, az adatok elemzését és jelentését 31,5Hz és 1250Hz frekvenciatartományban. A szabvány meghatározza a tesztelési módszert a kesztyű rezgésátvitelére vonatkozóan.
 
 
EN60903 Védőkesztyűk: Villamos feszültség ellen
 
EN1149 Védőkesztyűk: Elektrosztatikus tulajdonságok
 
EN381 Védőkesztyűk: Kézi láncfűrész használata esetén
 
EN12477 Hegesztő védőkesztyűk
2012-07-05 14:07:17