A weboldalon cookie-t használunk, hogy szolgáltatásunkat a lehető legjobb minőségben biztosíthassuk! További információk
Olvassa el Adatkezelési Tájékoztatónkat és az Általános Szerződési Feltételeket is!

Rendben

hír

2014. 05. 27. 10:40:25
Fejvédelem

 

Védelmi képesség alapján két különböző védősisak típust különböztetünk meg, melyekre különböző szabványok vonatkoznak. 

MSZ EN 397 
Ipari védősisakok. 

Ipari védősisakokra vonatkozó alapkövetelmények: 
- fej beütésének veszélye elleni védelem, 
- maximum 5 KN erejű, zuhanó tárgyak ütőhatása elleni védelem, 
- áthatolás, átlyukadás elleni védelem. 


MSZ EN 812 
Beütődés elleni védősisakok. 

A beütődés elleni védősisakok általában könnyű felépítésűek és nem vizsgálják őket leeső tárgyak ellen, a héj átlyukadására és különböző extrém biztonságtechnikai előírásokra sem. 


Minden védősisakon jelölni kell a 

- gyártás időpontját, 
- a típusát, 
- a gyártót, 
- a nagyságot, 
- az alkalmazott szerkezeti anyag rövidítését és 
- az egyéb biztonságtechnikai vizsgálatokra vonatkozó jelöléseket. 

Fontos a gyártás időpontját és a felhasznált alapanyagot ellenőrizni, mert a védősisakok felhasználhatósága ezektől a tényezőktől függ. 

Hőre lágyuló sisakhéjak: 
A sisakok hőre lágyuló anyagai érzékenyebbek az UV sugarakra, mint a hőre keményedő anyagból készült sisakok. Ezért célszerű őket rendszeresen felülvizsgálni. Ha pl. a sisakhéj összenyomásakor recsegő hangot ad, az a sisakhéj ridegségére utal. Ebben az esetben a védősisakot nem szabad tovább használni és a használható sisakoktól el kell különíteni. Hőre lágyuló anyagokból készült sisakoknál a különféle Európai Szakmai Szövetségek legfeljebb 3-5 éves használati időt irányoznak elő. 


A sisakhéj hőre lágyuló anyagai, azok jelzései: 

ABS = akrilnitril-butadién-sztirol-kopolimer sisakhéj 
PC = polikarbonát sisakhéj 
HDPF = nagynyomású polietilén sisakhéj 
PA = poliamid sisakhéj 


Hőre keményedő sisakhéjak: 
A hőre keményedő sisakhéjak tulajdonságát a napfény (UV sugarak) egyáltalán nem, vagy a sisak használhatóságát nem befolyásoló mértékben változtatják meg és kiváló öregedésállósági tulajdonságokkal rendelkeznek . A sisakok használati idejét főként mechanikai rongálódás korlátozza. 

A különféle Európai Szakmai Szövetségek általános ajánlása szerint a fenol-textilből (PS-SF) készült sisakokra 8 évnél és az üvegszál erősítésű műanyagból (UP-GF) készült sisakokat 10 évnél hosszabb ideig nem célszerű használni. 


A sisakhéj hőre keményedő anyagai: 

UP-GF = üvegszál erősítésű poliészter sisakhéj 
PF-SF = fenol-textil sisakhéj 
PAA-NF = természetes szál-polianilin acetát sisakhéj 


A védősisakon alkalmazható egyéb jelölések: 

„-20º C” -20º C környezeti hőmérsékletig használható (pl. szabadban, kemény hidegben) 
„-30º C” -30º C környezeti hőmérsékletig használható (pl. hűtőházi alkalmazás) 
„150º C” +150º C környezeti hőmérsékletig használható (pl. melegüzemben, öntödében) 
(Ha a fenti jelölések hiányoznak a védősisakról, akkor azok használata -10º C és +50º C közötti környezeti hőmérsékleten javasolt.) 

„440 Vac” - rövid ideig tartó érintkezés megengedett váltakozó 440 V feszültségig 
„1000 Vac” - rövid ideig tartó érintkezés megengedett váltakozó 1000 V feszültségig 
„MM” - védelmet biztosít fröccsenő fémolvadékok ellen 
„LD” - nagy oldalirányú terhelés veszélye esetén is használható 
„F” - erdészeti, fakitermelési munkákhoz javasolt kivitel 


A kifogástalan működés előfeltétele, hogy szakszerűen bánjanak a védősisakkal. 
Ellenőrizni kell rendszeresen a sisakhéjat és a belső részt. Ha rongálódás látható a sisakot ki kell cserélni. Ha erős ütés érte, a védősisakot többé nem szabad hordani. Még akkor sem, ha a védősisak nem mutat külsérelmi nyomokat.

 
2014. 05. 27. 10:39:56
Szemvédelem

 

A szem sérülése a munkabalesetek mintegy 20%-át teszi ki.
Kockázati tényezők:

Mechanikai ártalmak - idegen testek, amelyek formájuk, nagyságuk és becsapódásuk sebességétől függően okozhatnak különböző mértékű károsodás.

Vegyi ártalmak - savak, lúgok, gőzök és ködök, melyek még kis mennyiségben is maradandó sebeket, égéseket idézhetnek elő a szaruhártyán.

Sugárártalmak - erős fényhatások, ibolyántúli (UV)-, infravörös (IR)- és lézersugárzás

Hőártalmak - magas hőforrás közelsége

Fényspektrum színei

Látható fény - az elektromágneses sugárzás 380 és 750  nm hullámhossz közé eső tartománya, amely az emberi szem által is érzékelhető, mivel szek a légkörön átjutó sugarak az anyagok felületéről visszaverődve színképet produkálnak. Adott munkakörnyezetben előforduló fényjelenségek ismerete segít a megfelelő színű és szűrőképességű védőlencse kiválasztásához.

Ultraviola fény - a látható fénynél rövidebb, a röntgensugárzásnál hosszabb, 200-400 nm hullámhossztartományba eső elektromágneses sugárzás, melynek három típusát különböztetjük meg:

UV-A (315-400nm) jótékony hatású az emberi szervezetre, mert elősegíti a csontképződést és a barnulást, hiányában angolkór lép fel. Ugyanakkor A-vitamint roncsoló hatása hozzájárul a bőr öregedéséhez, valószínűleg közvetve képes károsítani a DNS-t is,

UV-B (280-315nm) normális esetben elnyeli a Föld ózonrétege, de azon átjutva közvetlenül károsítva a DNS-t bőrrákot okozhat, gyengíti az immunrendszert. A szemnek is az UV-B sugárzás árt leginkább, negatív hatásai a szaruhártyán (gyulladás), a kötőhártyán (gyulladás, kúszóhályog/pterygium), a szemlencsén (katarakták/szürkehályogok), esetleg az ideghártyán (visszafordíthatatlan látásvesztés) is felléphetnek.

UV-C (200-280nm) teljesen elnyeli a földi légkör, csak az űrhajósok védelmének tervezésekor kell figyelembe venni.

Az UV sugárzás elleni nem csak közvetlen erős napsütéskor kell fokozott figyelmet fordítani, hanem olyan környezetben is, amely visszaveri a fényt, pl. havas terepen (85%-os UV-tükrözés!), honokban (20%), vízközelben (10%), magas hegyeken (1000 méterenként 10%), vagy a járdákról, falakról, nagy üvegfelületekről visszavert fény esetén. Mesterséges sugárforrások is ártalmasak lehetnek a szemre, pl ívhegesztéskor keletkező sugárzás, kvarclámpák, higanygőz spektrállámpák, szolárium fénycsövei.

Infravörös sugárzás - a látható fény és a rádióhullámok, azaz a 780nm és 1mm közti hullámhosszú elektromágneses sugárzás. A földet érő napsugárzás energiájának fele esik a termikus infravörös tartományba. A hegesztési munkákkal együtt járó infravörös sugárzás elsősorban hőhatása révén károsítja a retinát, esetleg fotokémiai folyamatok elindításával okozhat látásromlást.

A szemüvegek használatára vonatkozó általános előírások

a látómező tisztítása: megfelelő szemüvegtisztító folyadékkal és törlőkendővel vagy langyos szappanos vízzel és puha ronggyal.
- rendszeresen ellenőrízni kell a védőszemüveg állapotát. Ha a látómezőn karcolás, repedés van, vagy a keret sérült, a szemüveget ki kell cserélni. Csak ép állapotú védőeszköz biztosít megfelelő védelmet.
- Cserelencsék használatakor meg kell bizonyosodni a keret és a lencsék jelzéseinek összeegyeztethetőségeiről. Amennyiben a mechanikai ellenállóképesség osztályai nem egyezőek, az egész szemüvegre az alacsonyabb szint érvényes
- A védőszemüveg alatt hordott korrekciós szemüveg egyes mechanikai hatások esetén károsodhat
- A CE jel igazolja, hogy a védőeszköz megfelel a 89/686/EGK irányelvvel összeegyeztethető szabályozást tartalmazó 18/2008. (XII.) SZMM rendeletben foglaltaknak, valamint a honosított, harmonizált EN 166 szabványnak.

EN 1836 szabvány: a lencsék osztályozása a fényszűrés aránya alapján

Osztály Fényszűrés Tulajdonságok

0

0>20%

Normál és gyenge fényviszonyok

1

20>57%

Gyenge napsütés

2

57>82%

Közepes napsütés

3

82>92%

Erős napsütés

4

92>97%

Extrém napsütés

A veszélyes napsugárzástól csak minősített napszemüveg lencsék védik meg a viselő szemét.


A mechanikai védelem osztálya:
(6mm átmérőjű, min. 0,86g tömegű acélgolyó becsapódásakor mérve)

A - nagy energiájú (190m/s sebességű) részecskék ellen
B - közepes energiájú (120m/s sebességű) részecskék ellen
F - kis energiájú (45m/s sebességű) részecskék ellen
S - csekély energiájú (12m/s sebességű) részecskék ellen


Védőlencsék optikai osztályozása:

Jelölés

A lencse optikai torzítása

1

+/- 0,06: állandó hordásra ajánlott

2

+/- 0,12: alkalmankénti hordásra

3

+/- 0,25: eseti hordásra ajánlott


Egyéb jellemzők:

N   

Páramentes bevonat

K   

Karcmentes bevonat

T   

-5 0C és 55 0C közötti hőállóság (+/- 2 0C

3   

Folyadékkal szembeni védelem

4   

Durva porok elleni védelem (>5µm)

5   

Finom porok és gázok ellen véd (<5µm)

9   

Forró cseppek és olvadt fém ellen véd


A védőszemüvegekre vonatkozó főbb szabványok:

EN 166 Egyéni szemvédő eszközök
EN 169 Szűrők hegesztő munkákhoz
EN 170 Ultraibolya szűrők (UV)
EN 171 Infravörös szűrők (IR)
EN 172 Napfényszűrők ipari használata
EN 175 Szem- és arcvédők hegesztéshez
EN 207 Lézersugárzás ellen védő szűrők
EN 1836 Napszemüvegek és napfényszűrők általános alkalmazásra

A szemvédő eszközökön feltüntetett jelzések:

szár - LUX.O EN166 F T CE 0070
LUX.O: gyártó neve 
EN 166: vonatkozó szabvány
F: mechanikai védelem osztálya
T: egyéb jellemzők (pl. hő, por vagy folyadék elleni védelem)
CE: EK megfelelősség jele
0070: notifikált laboratórium száma

lencse - 2-1,2 LUX.O 1-F TN CE
2: lencse szűrőtípusa
1,2: színárnyalat skálaszáma
LUX.O: gyártó neve
1: optikai osztály
F: mechanikai védelem osztálya
TN: egyéb jellemzők (pl. karcállóság, páramentesség, hő, por vagy folyadék elleni védelem)
CE: EK megfelelősség jele

2014. 05. 26. 17:56:07
Kézvédelem

 

A védőkesztyűk meghatározott ártalmak ellen védik a kezet, esetleg a kar egy részét is.
A személyi védőeszközzel szembeni követelmények műszaki leírását az egyes EN szabványok adják meg, amelyek közül a kesztyűkre elsősorban az alábbiak vonatkoznak:

EN374 Védőkesztyűk: vegyszerek és mikroorganizmusok ellen

EN374-1:2003 - Ez a szabvány meghatározza a vegyszerek és/vagy mikroorganizmusok ellen védő kesztyűkre vonatkozó követelményeket.
EN374-2:2003 - Az európai szabvány a kesztyű anyagainak ellenállását határozza meg vegyi anyagok és/vagy mikroorganizmusok   áthatolása esetén. Behatolási ellenállás vizsgálat során levegő/víz áteresztési teszt igazolja, hogy a védőkesztyű anyagán nem jutnak át a mikroorganizmusok.
  
EN374-3:2003 - Az európai szabvány a kesztyűk anyagainak ellenállását határozza meg a nem gáz halmazállapotú, esetlegesen mérgező vegyi anyagok áthatolása esetén hosszabb idejű viselésnél. A teszt igazolja, hogy megadott táblázatból választott legalább 3 vegyszer minimum 30 percig nem hatol át, molekuláris szinten nem diffundál a védőkesztyű anyagán. (A vegyszerekre a lombik jel alatti betűk utalnak.)
 
EN388 Védőkesztyűk: Mechanikai kockázatok ellen

Ez a szabvány minden típsú kesztyűre vonatkozik, amely a fizikai és mechanikai agressziókat illeti, úgy mint a kopást, a vágást, az átlyukasztást és a szakadást. Ez a szabvány az EN420 szabvánnyal együtt alkalmazható.
Kiegészítő jelölések értelmezése:
1 - Kopásállóság: ciklusok száma egyenletes sebességgel, amelyek után az anyag sérül (0-4)
2 - Vágással szembeni ellenállás: ciklusok száma egyenletes sebességgel, amelyek után az anyagon vágás keletkezik (0-4)
3 - Továbbszakító erő: maximum erő mely hatására az anyag elszakad (0-5)
                    4 - Szúrással szembeni ellenállás: egységesített eszközzel történő átszúráshoz szükséges erőhatás (0-4)

EN420 Védőkesztyűk: Általános követelmények

EN420:2003 + A1:2009 - A szabvány meghatározza a védőkesztyűk méretezésére, a fogásbiztonságra, a szükséges jelölésekre, információkra és azonosításra vonatkozó előírásokat.
 
EN407 Védőkesztyűk: Termikus kockázatok ellen
 
A szabvány a hő és/vagy tűz elleni védőkesztyűk tesztelési módszereit, általános követelményeit, a hővel szembeni szintjeiket és a jelölésüket határozza meg.
Kiegészítő jelölések értelmezése:
1 - gyúlékonysággal szembeni ellenállás (0-4)
2 - kontakt hővel szembeni ellenállás (0-4)
                        3 - konvektív hővel szembeni ellenállás (0-4)
                        4 - sugárzó hővel szembeni ellenállás (0-4)
                        5 - olvadt fém kisebb fröccsenéseivel szembeni ellenállás (0-4)
                        6 - olvadt fém jelentős fröccsenéseivel szembeni ellenállás (0-4)
 
EN421 Védőkesztyűk: Ionizációs sugárzás ellen
 
EN455 Védőkesztyűk: Orvosi, egyszer használatos kesztyűk
 
EN511 Védőkesztyűk: Hideg ellen
 
Az európai szabvány meghatározza a vezető hideg ellen -50 oC-ig védő kesztyűkre vonatkozó követelményeket és vizsgálati módszereket. A hideg lehet az éghajlati viszonyokból, illetve az ipari tevékenységből adódó.
Kiegészítő jelölések értelmezése:
1 - konvekciós hideggel szembeni ellenállás (0-4)
2 - kontakt hideggel szembeni ellenállás (0-4)
3 - vízzáróság (0-1)
 
EN1082 Védőkesztyűk: Késvágások ellen
 
EN10819 Védőkesztyűk: Antivibrációs hatások ellen
 
Az európai szabvány meghatározza a védőkesztyűk esetében fellépő káros rezgések átvitelére vonatkozó laboratóriumi mérések módszereit, az adatok elemzését és jelentését 31,5Hz és 1250Hz frekvenciatartományban. A szabvány meghatározza a tesztelési módszert a kesztyű rezgésátvitelére vonatkozóan.
 
 
EN60903 Védőkesztyűk: Villamos feszültség ellen
 
EN1149 Védőkesztyűk: Elektrosztatikus tulajdonságok
 
EN381 Védőkesztyűk: Kézi láncfűrész használata esetén
 
EN12477 Hegesztő védőkesztyűk