A weboldalon cookie-t használunk, hogy szolgáltatásunkat a lehető legjobb minőségben biztosíthassuk! További információk
Olvassa el Adatkezelési Tájékoztatónkat és az Általános Szerződési Feltételeket is!

Rendben
Termékek Menü
Ön itt jár: > >

Garancia

SZAVATOSSÁG

A (kellék)szavatosság az eladó hibás teljesítéséért való felelősségét jelenti. Hibás a teljesítés, ha a termék - a teljesítés időpontjában - nem felel meg a jogszabályban, vagy szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. A teljesítés időpontja a termék fogyasztó részére történő átadásának időpontja, amelyre rendszerint a vásárlás alkalmával kerül sor. Megrendelés esetén a teljesítés időpontja a kiszállítás napjával esik egybe. 
Nem áll fenn hibás teljesítés, ha a termék hibái ismertek, vagy azok számunkra felismerhetőek voltak. 
Hibás teljesítés kizárólag visszterhes teljesítés esetén merülhet fel, így a szavatosság nem vonatkozik az ajándékba kapott termékekre.

Hibás teljesítés miatt két lépcsőben összesen négyféle szavatossági igény érvényesíthető:

1) Első lépcsőben a termék kijavítása és kicserélése kérhető, amelyek közül főszabály szerint választani lehet. nincs mód a választásra, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne az eladónak. Csere esetén olyan terméket fogadjon el, amely adottságai tulajdonságai tekintetében a korábbival azonos.
Kijavítást vagy kicserélést a fogyasztónak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni. Az eladónak törekednie kell arra, hogy a kijavítást, vagy a kicserélést legfeljebb 15 napon belül elvégezze.
Amennyiben az eladó a termék kijavítását megfelelő határidőre nem vállalja, vagy nem végzi el, a hibát az eladó költségére a fogyasztó is kijavíthatja, vagy mással kijavíttathatja.

2) Árleszállításra és az elállásra (amelyek közül szintén választani lehet) akkor van lehetőség, ha a kijavításra, vagy a kicserélésre - a lehetetlenség, vagy az aránytalanság okán - nem volt lehetőség, vagy azt az eladó nem vállalta, vagy nem végezte el megfelelő határidőn belül.
Árleszállítás esetén a termék vételárából kell kiindulni és azt olyan mértékben kell csökkenteni, amely az elszenvedett érdeksérelem megfelelő kiegyenlítésére alkalmas. Elállás esetén a már teljesített szolgáltatások visszajárnak, vagyis a termék visszavételével egyidejűleg a vételárat vissza kell fizetni. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.

Sem kicserélés, sem elállás esetén nem kell a rendeltetésszerű használatból eredő értékcsökkenést megtéríteni.
Nem kötelező érvényű a termék vételárának levásárlására tett javaslat elfogadása sem. 
A fogyasztót megillati az a jog is, hogy a választott szavatossági igényről egy másikra térjen át.

A teljesítés időpontjától számított kétéves elévülési határidő alatt érvényesíthető a szavatossági igény.
Az elévülési időbe nem számít bele a kijavítási időnek az a része, amely alatt a terméket nem lehetett rendeltetésszerűen használni. A szavatossági határidő tehát annyi nappal hosszabbodik meg, ahány nap a hiba közlésétől a kijavítás elvégzéséig eltelt.
Abban az esetben viszont, amikor a termék kijavítására, vagy kicserélésére kerül sor, az elévülési határidő számítása újból kezdődik.

A hiba felismerése után a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül a kifogást az eladóval közölni kell.

A teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba esetén vélelmezni kell, hogy a hiba már a teljesítés idején fennállt, kivéve ha a vélelem a hiba jellegével, vagy a termék természetével összeegyeztethetetlen.
Az eladó csak akkor mentesül a szavatosság terhe alól, ha a vélelmet megdönti, vagyis bizonyítja, hogy a termék hibája a fogyasztó részére történő átadást követően keletkezett. Ennek alapján az eladó nem köteles a kifogásnak helyt adni, ha megfelelően bizonyítja, hogy a termék a nem rendeltetésszerű használat során vált hibássá.
A teljesítést követő hat hónap után a bizonyítási teher a fogyasztó oldalára kerül, így vita esetén a fogyasztónak kell bizonyítani, hogy a hiba már a teljesítés időpontjában fennállt.

A szavatossági kötelezettség teljesítésével és a szerződésszerű állapot megteremtésével kapcsolatos költségek az eladót terhelik. Az új PTK. költségviseléssel kapcsolatos szabálya alapján azonban a költségviselés megoszlik a felek között, ha a dolog meghibásodásában közrehatott a fogyasztó karbantartási kötelezettségének elmulasztása. Akkor minősül mulasztásnak a karbantartás hiánya a fogyasztó részéről, ha a dolog karbantartására vonatkozó ismeretekkel rendelkezett, vagy ha a kötelezett e tekintetben tájékoztatási kötelezettségének eleget tett (például olyan használati-kezelési útmutatót kapott, mely a karbantartási előírásokat is tartalmazza). Ekkor a felmerült költségeket a jogosult közrehatása arányában köteles viselni.

Az NGM rendelet értelmében a 2014. május 14-étől megkötött szerződések esetén a szavatossági igény érvényesítésekor a szerződés megkötését bizonyítottnak kell tekinteni, amennyiben a fogyasztó az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot – az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlát vagy nyugtát – bemutatja. Vagyis, ha a vállalkozás vitatja a szerződéskötés tényét, úgy a szerződést csak akkor köteles létrejöttnek tekinteni, ha a vevő vagy a számlával, vagy a nyugtával rendelkezik.

Ha a vállalkozás azért nem intézi a fogyasztó panaszát, mert az a felsorolt okiratok egyikével sem rendelkezik, akkor a kereskedő az NGM rendelet értelmében köteles felhívni a fogyasztó figyelmét az Fgytv. szerinti panasztétel lehetőségére és a panasz intézésének Fgytv. szerinti módjára. 

Általános panaszügyintézés menete:
- bejegyzés a vásárlók könyvébe, mely bejegyzést a szolgáltatást ellátó cégnek ki kell vizsgálnia és 30 napon belül írásban tájékoztatást adnia a vizsgálat eredményéről,
- amennyiben nem rendeződött megnyugtatóan a panasz, a bírósági eljárás megkezdése előtt érdemes a békéltető testülethez fordulni,
- természetesen a testület kihagyásával közvetlenül, vagy a békéltető tárgyalást követően is lehet bírósághoz fordulni.